Készletvezetés definíciója

A készletvezetés az a folyamat, amellyel a vállalkozások a termék életciklusának minden szakaszát felügyelik – a gyárban lévő nyersanyagoktól a raktárban lévő késztermékeken át az értékesítési helyen lévő termékekig. Célja, hogy leküzdje az ellátási lánc változékonyságát, teljesítse a kívánt ügyfélszolgálati szinteket a legalacsonyabb ésszerű költséggel, és tartsa meg a megfelelő mennyiségű készletet.

Mi az a készlet?

A készletvezetés megértésének első lépése annak felismerése, hogy mi is a készlet. A fogyasztók általában készterméknek tekintik a készletet. De egy vállalkozás számára a leltár bármi, amit újra kell telepíteni. Ha egy cég levest gyárt, a készlete bármit tartalmazhat a paradicsomtól a csomagoló dobozokon át az üzemanyagig a szállítókocsikban, amelyek a levest az élelmiszerboltba viszik.

Általában négyféle leltár létezik:

1. Nyersanyagok és komponensek: A késztermékben lévő összes tétel. A leves példában ez a recept minden részének minden összetevője lenne, beleértve a lisztet, ami a tésztába kerül, és a fűszereket, amelyek a levest felveszik.

2. Befejezetlen termelés (BnT): Ahogy a neve is mutatja, ez az összes készlet előkészítése és csomagolása folyamatban van. A készletoptimalizálás alkalmazása ebben a szakaszban segít a legköltséghatékonyabb és legidőhatékonyabb folyamatok elvégzésében.

3. Késztermékek: A gyártási folyamat végtermékei, amelyek készen állnak a viszonteladók részére történő forgalmazásra vagy a vevőknek történő szállításra. Ezek a tételek teljesen össze vannak szerelve, csomagolva vannak, fel vannak címkézve és ellenőrizve vannak a minőségi szabványok szerint, így használatra készek.

4. Karbantartás, javítás és üzemi ellátás (MRO): Minden olyan segédanyag, amelyre szükség van a tételek gyártásához és szállításához, de nem képezi részét magának a végterméknek. Egy gyártóüzemben ez magában foglalná a kézben tartott dolgokat, például a kenőanyagokat, szerszámokat, cserealkatrészeket vagy a gépek szervizeléséhez használt tisztítószerszámokat.

Bár ezek a leggyakoribb leltártípusok, egyes vállalatoknak az adott művelettípustól függően sokkal több alkategóriájuk is lehet.

Miért fontos a készletvezetés?

A készletkezelés célja egyszerűen az, hogy egyensúlyt találjon a vállalat készletkínálata és a beszerzői kereslet között. Bár a készlet a vállalat egyik legnagyobb eszköze lehet, jelentős kötelezettség is lehet. Ennek az az oka, hogy a készlet pénzbe kerül, és megfelelő kezelés nélkül kiegyensúlyozatlanná válhat, a vállalat készpénzforrásait készleten kívül helyezik el, vagy a készlethiány miatti értékesítéskieséssel elnyelik a bevételeket.

A hatékony készletvezetés segít megelőzni a készlettöbblet tárolásával járó számos költséget és potenciális veszélyt, mint például:

• Tárolás

• Spoilage vagy lopás

• Hulladékkal és fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések

• Csökkenő kereslet/érték

• Adózási következmények

A hatékony készletvezetés abban is segít a vállalatoknak, hogy tisztázzák az ellenkező probléma következményeit – nem rendelkeznek elegendő készlettel:

• Elakadt gyártósorok

• Kihagyott gyártási és szállítási ablakok

• Az ügyfélhűség, a hírnév és a piaci részesedés elvesztése

• Alacsonyabb nyereség

De annak eldöntése, hogy mit és mikor rendeljen, nem egyszerű kérdés, függetlenül a vállalat méretétől. Ennek az az oka, hogy a készletgazdálkodás összetett folyamat - szövés a pénzügy, a műveletek, a költségkeret-tervezés és tervezés, az ellátási lánc és a logisztika elemeiben.

Lépések a készletkezelésben

A készletvezetésben részt vevő bonyolultság szintje nagymértékben változik az üzlet méretétől és jellegétől függően. Például egy kis művelet, amely csak néhány terméket gyárt, vagy olyan termékeket gyárt, amelyek nem igényelnek sok komponenst vagy összetevőt, ésszerűbb folyamatokkal és kevésbé bonyolult ellátási lánccal rendelkezik. Másrészt egy nagyvállalatnak, amely sok különböző vagy nagyon összetett terméket gyárt, több, egymásba táplálkozó folyamata lesz, valamint többrétegű ellátási lánca is lesz.

Azonban az összes készletkezelési folyamat néhány alapvető lépésen osztozik:

1. Tervezés és rendelés: A megfelelő termékek, nyersanyagok vagy komponensek megfelelő időben történő megrendelése sok adatot igényel. A termékkereslet marketing- és értékesítési előrejelzéseken keresztüli megértésével kezdődik, figyelembe véve a szezonális változásokat, és értékeli a gazdasági tényezőket.

2. Szállítás: Az árukat a vállalat telephelyére szállítják. A gyártók számára ez azt jelenti, hogy nyersanyagokat és alkomponenseket kapnak. A nagykereskedelmi forgalmazók és kiskereskedők számára ez olyan késztermékek fogadását jelenti, amelyek készen állnak a vevőknek történő értékesítésre.

3. Felülvizsgálat és tárolás: A raktárkészletet jellemzően raktárgazdálkodási rendszerben katalogizálják, hogy könnyen nyomon követhető legyen a raktározási egységek (SKU-k) és az univerzális termékkódok (UPC) használatával. A raktárterület logikus rendezése, például a terméklokációk mintába rendezése, valamint az egyes zónák és polcok címkézése megkönnyíti a termékek rendezését, keresését és kezelését. Egy szervezett rendszer biztosítja, hogy először a régebbi leltárt használják annak megakadályozására, hogy elhasználódjon vagy elromoljon. A fejlett raktárgazdálkodási megoldások azonosítják a rendelkezésre álló helyet és azt, hogyan lehet a legjobban kihasználni.

4. Értékesítés: Amikor egy forgalmazó vagy végfelhasználó rendelést ad le, a teljesítési folyamat beindul, ellenőrzi a készlet rendelkezésre állását, termékeket húz fel SKU-k használatával, és előkészíti a tételeket a szállításra. A csomagolási és szállítási munkafolyamatok elengedhetetlenek az időben történő szállításhoz. A kiszállítási folyamat nyomon követése lehetővé teszi az ügyfelek elégedettségét növelő rendelésstátus-frissítéseket.

5. Jelentéskészítés és audit: A pontos nyilvántartás minden lépésnél nyomon követi a készletet, az érkezéstől a tárolásig, a kezelésig és a szállításig. A rendszeres ellenőrzés, akár manuálisan, akár automatizált rendszereken, például vonalkód-szkennereken keresztül, biztosítja, hogy a fizikai számok egyeznek a rekordokkal, segítve az eltérések azonosítását.

6. Újrarendezés: A vállalatok utánrendelési pontokat állíthatnak be utánpótlás kiváltására, ha a készlet bizonyos mérőszámokat talál, például készletszinteket, forgási sebességeket vagy ciklusidőket. A szükséglet vagy a tételtípus alapján időszakos utánpótlási ütemezéseket vagy top-off utánpótlási taktikákat alkalmazhatnak a készletszintek szükséglet alapján történő kiigazításához.

A készletvezetés típusai

A különböző vállalkozások különböző terméktípusokkal, keresleti szintekkel és logisztikai lánc összetettségekkel rendelkeznek. Nincs egyetlen olyan készletkezelési technika sem, amely a legjobban működne minden cégnél, vagy akár a cég készletének minden tételénél – valójában több mint egy tucat módon lehet megközelíteni, és gyakran több módszert kombinálnak.

A készletvezetés hat leggyakoribb módszere azonban a következő:

• Szegmentálás: Priorizálja a készletvezetési ráfordításokat a tételek értéke és kritikussága alapján.
  
  A szegmentálás egyik gyakran használt típusa az ABC-elemzés, ahol:

  • Az „A” tételek jellemzően nagy értékű, alacsony mennyiségű tételeket jelentenek, amelyek a legnagyobb mértékben járulnak hozzá a bevételhez, de szigorú ellenőrzést és gyakori felügyeletet igényelnek.
  • A „B” tételek mérsékelt értékű és mérsékelt ellenőrzési igényekkel rendelkeznek.
  • A „C” tételek alacsony értékű, nagy mennyiségű tételek, amelyek minimális ellenőrzést igényelnek.

• Just-in-time (JIT) készletvezetés: csak akkor rendel árukat, ha szükség van rájuk. Ez a módszer pontos szükséglet-előrejelzést és megbízható szállítói kapcsolatokat igényel az időben történő szállítás biztosítása érdekében.

• Biztonsági készlet: Vészhelyzetek, ellátási lánc zavarai vagy váratlan keresletnövekedés esetén kéznél tartja a tételek tartalék mennyiségeit. Ha a JIT a just-in-time megközelítés, akkor a biztonsági készlet a just-in-case megközelítés, bár növeli a szállítási költségeket.

• Optimális megrendelésmennyiség (EOQ): Kiszámítja a leghatékonyabb rendelésmennyiséget olyan tényezők használatával, mint a szükséglet változékonysága, a rendelés átfutási ideje és a szállítási költségek.

• First In, first out (FIFO): Először régebbi készleteket értékesít, mert az önköltség pontosan tükrözi az aktuális piaci árakat.

• Last-in, first out (LIFO): A legutóbb gyártott termékeket értékesíti először, feltételezve, hogy az emelkedő árak idején magasabb termelési költségekkel/CoGS-ekkel fognak rendelkezni, és segítenek csökkenteni az adóköteles jövedelmet.

8 üzleti haszon a készletvezetésben

Ahhoz, hogy lépést tarthasson a gyorsan változó vevői igényekkel, a vállalkozásoknak pontos képpel kell rendelkezniük a készletükről. Bár a készletvezetés bevezetése időt, energiát és pénzügyi befektetést igényel a folyamatokba és az infrastruktúrába, elengedhetetlen az üzleti sikerhez.

Íme nyolc üzleti előnye a készletkezelés priorizálásának:

1. Növekvő árbevétel: Annak biztosítása, hogy a megfelelő termékek a megfelelő időben és helyen álljanak rendelkezésre a vevői igények gyors kielégítéséhez, növelheti az értékesítést és az árbevételt.

2. Csökkentett költségek: A készlettöbblet minimalizálása pontos nyomon követéssel és kereslet-előrejelzéssel csökkenti a raktározással, kezeléssel és elavulással kapcsolatos szállítási költségeket.

3. Továbbfejlesztett ügyfélszolgálat: A megfelelő termékek rendelkezésre állása, amikor az ügyfeleknek szükségük van rájuk, növeli az elégedettséget, a hűséget és a márka hírnevét.

4. Nagyobb hatékonyság és termelékenység: Az automatizált nyomon követési és kezelési eszközök kiaknázása jelentősen javítja a hatékonyságot, csökkenti a manuális hibákat és növeli a szervezet általános termelékenységét.

5. Freer cash flow: A készletszintek elemzése javítja a cashflow-kezelést azáltal, hogy biztosítja, hogy a működési tőke ne kerüljön stagnáló készletbe.

6. Előrejelzés pontossága: A hatékony készletkezelési technikák betartása a szükséglet-előrejelzés pontosságát támasztja alá, hogy a vállalkozások előre jelezhessék a piaci trendeket és hatékonyabban tervezhessék meg a készletszinteket.

7. Kockázatcsökkentés: Ha megelőzzük az olyan kihívásokat, mint a szezonális ingadozások, az ellátási lánc zavarai és a piaci ingadozások, enyhítik a kockázatokat és fenntartják a működési stabilitást.

8. Csökkentett hulladék: Az elavult, lejárt vagy sérült termékek számának csökkentése csökkenti a hulladékot, javítja a fenntarthatósági erőfeszítéseket és növeli az általános jövedelmezőséget. Az olyan stratégiák bevezetése, mint a FIFO, segít optimalizálni a készletforgást.

Mi az a készletgazdálkodási rendszer?

Annyi tényezőt figyelembe véve a készletvezetés elsöprő vállalkozás lehet a technológia segítsége nélkül. Szerencsére a készletgazdálkodási rendszerek az alázatos kezdetektől messze eljutottak a raktárak áruinak manuális nyomon követésére szolgáló táblázatként.

Napjaink készletkezelési megoldásai a kis és közepes méretű szervezetek számára kínált szabadon álló ponttermékektől a komplex vállalati szoftverszolgáltatási (SaaS) platformokig terjedhetnek, amelyek integrálódnak az üzleti világ minden tájáról származó rendszerekkel:

• Számvitel

• Értékesítés

• Kiszállítás

• Vállalati erőforrás-tervezés (ERP)

• Digitális ellátási lánc (DSC) eszközök

A legtöbb készletkezelési technológia nyomon követheti a készlet- és készletszinteket, a lokációkat és a raktárakon belüli mozgást, valamint nyomon követheti a termékbeérkezést, a komissiózást, a csomagolást és a szállítást. A prémium készletvezetési rendszerek automatizálást, költségkalkulációt és valós idejű szcenáriótervezést biztosítanak.

Néhány szállító még személyre szabást is kínál, hogy megfeleljen a konkrét üzleti követelményeknek. Például egy élelmiszer-szolgáltató vállalkozás beépítheti a lejárati idő nyomon követését és a riasztásokat a romlandó termékek rotációjának biztosítása és az élelmiszer-pazarlás minimalizálása érdekében. Egy kiskereskedő integrálhatná a valós idejű kereslet-előrejelzést és az automatizált utánrendelési pontokat, hogy kezelje a szezonális termékeket a csúcs- és kedvezményes időszakokban.

Példák a készletvezetésre a különböző iparágakban

A készletvezetés nem mindenkire kiterjedő feladat. Az adott iparág és működés árnyalataitól függően a vállalatoknak saját problémáik és legjobb gyakorlataik lesznek a megoldásukra.

Íme néhány használati eset a különböző iparágak készleteinek kezeléséhez:

• Kiskereskedelem: Mind az online kiskereskedőknek, mind a tégla-habarcs üzleteknek sokféle terméket kell kezelniük, és kezelniük kell a szezonális kereslet ingadozásait. Számos nagy kiskereskedő vezetett be kifinomult e-kereskedelmi készletkezelést, amely valós idejű adatelemzéseket használ a kereslet pontos előrejelzésére. Az olyan technológiák, mint az RFID címkézés és az automatizált utánpótlási rendszerek segítenek a készletszintek kezelésében, a készlethiány csökkentésében és az ügyfelek elégedettségének javításában.

• Gyártás: A gyáraknak egyensúlyban kell lenniük a termelési igények kielégítéséhez szükséges nyersanyagokkal, és el kell kerülniük a forgótőkét összekapcsoló többletkészletet. Ezért sok gyártó alkalmazza a JIT készletkezelést.

• Étel és ital: Az éttermek, kávézók és élelmiszer-kiskereskedők egyedi készletgazdálkodási kihívásokkal szembesülnek termékeik romlandó jellege miatt. Sok létesítmény használ készletkezelő szoftvert, amely valós időben követi nyomon az összetevők szintjét, lejárati idejét és a receptkalkulációt, hogy optimalizálja a készletszinteket és csökkentse az élelmiszerek romlását.

• Egészségügy: A kórházak, klinikák és gyógyszertárak a készletkezelésre támaszkodnak a kritikus gyógyszerek és egészségügyi eszközök rendelkezésre állásának biztosítása érdekében. Az automatizált készletvezetési rendszerek segítenek az egészségügyi intézményeknek nyomon követni a használati arányokat, felügyelni a lejárati dátumokat és egyszerűsíteni a megrendelést a hiányok megelőzése érdekében.

Hogyan válasszunk készletgazdálkodási rendszert

Nem minden készletgazdálkodási rendszer rendelkezik ugyanazokkal a képességekkel, és nem minden vállalkozás küzd ugyanazokkal a készletezési kihívásokkal. Ezért fontos, hogy a vállalkozások azonosítsák a legfontosabb leltárproblémáikat a megoldás megvásárlása előtt.

Íme néhány dolog, amit a vállalatoknak meg kell kérdezniük a szállítóktól, amikor jelölteket fontolgatnak a készletvezetési rendszerükre:

• Integráció: A megoldás zökkenőmentesen integrálódik a meglévő infrastruktúrával, például POS-rendszerekkel, e-kereskedelmi platformokkal, ERP szoftverrel és más releváns alkalmazásokkal? Vagy drága egyéni interfészekre van szükség?

• Funkciók és funkciók: A megoldás olyan kulcsfontosságú funkciókat kínál, mint a készletkövetés, a vonalkód-beolvasás, az automatizált utánrendelési pontok, a szükséglet-előrejelzés, a tétel- és sorozatszámok nyomon követése és a jelentéskészítés?

• Skálázhatóság: A megoldás képes kezelni az aktuális készletméretet és -komplexitást, valamint a jövőbeli növekedés mértékét?

• Költség: Vannak a matricaáron felüli további költségek, mint például az előfizetések vagy a bevezetés, az integráció vagy a testreszabás díjai?

• Vélemények és hírnév: Van-e a megoldásnak véleménye és ajánlása a meglévő ügyfelektől, hogy bizonyítsa a sikeres implementációk és a megbízható ügyfélszolgálat eredményeit?

• Támogatás és képzés: A megoldást reszponzív támogatási csapat és képzési/támogatási dokumentáció támasztja alá, hogy segítse a telepítést és a felhasználói elfogadást?

Trendek a készletkezelésben

A készletvezetés korántsem azoktól a napoktól kezdve fejlődött, amikor a boltosok a kézzel számbavett készleteket poros pultfőkönyvekké pecsételték. Nemcsak, hogy a leltárt digitálisan kezelő vállalatok – gyakran több, geo-elosztott telephelyen – végzik a készletgazdálkodást, de a jövőben a készletgazdálkodás várhatóan még inkább átalakító technológiára támaszkodik.

Íme néhány folyamatos trend a készletvezetésben:

• Raktárautomatizálás és robotika: Az Ipar 4.0 technológiák bevezetése, beleértve a mesterséges intelligenciát (AI), a gépi tanulási algoritmusokat és az IoT-t, elterjedt. Ezek a technológiák lehetővé teszik a fejlett készletezési szoftvert fokozott automatizálással, csökkentve a hibára hajlamos manuális adatbevitelre való hagyatkozást. A raktárak magukban foglalják a robotikát a készletkezelés és a rendelésteljesítési folyamatok egyszerűsítése érdekében automatizált válogatókkal, drónokkal és robotfolyamat-automatizálással.

• Fejlett mesterséges intelligencia képességek: Ahogy a verseny tovább erősödik a kiskereskedelemben és a feldolgozóiparban, egyre gyakoribbak az olyan AI-vezérelt képességek, mint a szükséglettervezés finomítása. Az AI által működtetett készletvezetési platformok elemzik a történeti beszerzési adatokat és a gazdasági mutatókat a keresleti trendek proaktív azonosításához és a készletezési stratégiák finomhangolásához.

• IoT és felhőkapcsolat: Az IoT és a felhőhöz kapcsolódó eszközök integrációja a felhőalapú készletezési rendszerekre való átállással együtt növeli a gyártási, gyártási, raktári és logisztikai folyamatok hatékonyságát. Ezek a technológiák élő frissítéseket és zökkenőmentes hozzáférést biztosítanak a vezeték nélküli eszközök készletadataihoz, így a szervezet minden tagja a legfrissebb információkat kapja kéznél.

• Prediktív elemzések és blockchain: A prediktív elemzések ereje átformálja a készletgazdálkodást, előrejelzi a logisztikai lánc lehetséges megszakításait és előrejelzi a jövőbeli keresletet. Ezenkívül a blockchain technológia bevezetése növeli az ellátási lánc átláthatóságát azáltal, hogy minden tranzakcióról megváltoztathatatlan rekordot hoz létre, növeli a bizalmat és csökkenti a kockázatokat.

• Többcsatornás készletkezelés: A többcsatornás készletkezelés elterjedése lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy hatékonyan kezeljék a készleteket több csatornán keresztül, összekapcsolva a távoli raktárakat a helyi tégla- és habarcsüzletekkel a kényelmes ügyfélélmény megteremtése érdekében. Az ügyfelek online vásárolhatnak és átvehetik a boltban (BOPIS), vagy gyorsabban kaphatják meg a szállításokat a helyi raktárakból.

• 3D nyomtatás igény szerint: A 3D-s nyomtatási technológia használata a raktáron belüli alkatrészek és termékek igény szerinti, házon belüli gyártásához életképes opcióvá vált, csökkentve a szállítási költségeket és a fordulási időket, miközben lehetővé teszi a termékek személyre szabását.

• Szállító által kezelt készlet (VMI)/beszállító által kezelt készlet (SMI): Együttműködésen alapuló megközelítést alkalmazva a készletgazdálkodásban a VMI/SMI a termékek nyomon követésében és utánpótlásában aktívan részt vevő szállítókat/beszállítókat érint, csökkentve a vállalatokra nehezedő terheket, és megosztott adatok és elemzések révén növelve a készletkezelés hatékonyságát.

• Fordított logisztika: A visszáru-folyamat proaktív optimalizálása jelentősen befolyásolja a készletgazdálkodást a költségek csökkentésével, az ügyfél-elégedettség javításával és a környezeti hatások minimalizálásával, kevesebb visszáruval.

• Fenntarthatósági integráció: A modern készletgazdálkodási platformok erősítik a fenntarthatósági erőfeszítéseket, és olyan működési fejlesztéseket hoznak, amelyek elősegítik az újrafeldolgozást és csökkentik a hulladékot.

Tudjon meg többet a készletkezelésről

Ne csak kezelje készletét – optimalizálja

Fedezze fel, hogy az SAP integrált üzleti tervezése hogyan segít a készletcélok kezelésében a teljes logisztikai láncban. Érje el a készletbefektetés, a kockázatkezelés és az ügyfélszolgálat optimális egyensúlyát.

Tudjon meg többet

Digitális gyártás a jövő intelligens gyáraiban

A gyártás és a technológiai innováció kéz a kézben jár, de a növekedés elérése kihívást jelenthet a korlátozottabb erőforrásokkal rendelkező középméretű gyártók számára. Olvassa el ezt az Oxfordi jelentést, amely kutatáson alapuló elemzéseket tartalmaz arról, hogy a technológia és az adatintegráció hogyan segíti őket a nagyobb versenytársakkal való versenyben.

Tudjon meg többet

GYIK

Mi az a készlet?

A fogyasztók általában készterméknek tekintik a készletet. De egy vállalkozás számára a leltár bármi, amit újra kell telepíteni.

Mi a különbség a készlet és a készlet között?

Bár a leltár és a készlet kifejezéseket gyakran használják egymással felcserélhető módon, a két szó jelentései a készletvezetésben alig különböznek. Míg a készletek csak értékesítésre kész késztermékek, a készlet a vállalat teljes cikkkörére vonatkozik, beleértve a nyersanyagokat, a befejezetlen termelést és a késztermékeket. A készlet leltár, de fordítva nem feltétlenül igaz.

Mik a szállító által kezelt készletek (VMI) és a beszállító által kezelt készletek (SMI)?

Ugyanazok a dolgok. A vevő helyett a szállító (beszállító) felügyeli a készletszinteket, és egyeztetett kritériumok alapján újratelepítési döntéseket hoz a vevő telephelyén. Ez az együttműködésen alapuló megközelítés segít javítani a készlet pontosságát, csökkenti a készlethiányt, és javítja a logisztikai lánc hatékonyságát.

Mi a különbség a készletvezetés és a készletoptimalizálás között?

A készletvezetés célja, hogy magas termelékenységi és hatékonysági célokat határozzon meg az összes készletművelethez. A készletoptimalizálás a készletvezetés egy részhalmaza, amely pontosabban a haszonkulcsokra és a veszteség minimalizálására vonatkozik. Ez magában foglalja a tételszintek stratégiai kezelését és ellenőrzését a hatékonyság maximalizálása, a költségek csökkentése és a vevői igények kielégítése érdekében.

Mi a különbség a készletvezetés és a készletellenőrzés között?

A készletvezetés a készlet szélesebb körű stratégiai felügyelete és optimalizálása a vevői igények kielégítése, a költségek minimalizálása, valamint a készlettöbblet vagy készlethiány elkerülése érdekében. A készletvezérlés a készletszintek pontos nyomon követésével és pontosságával foglalkozik az eltérések, veszteségek és lopások megelőzése érdekében.

Mi a különbség egy SKU és egy UPC között?

A készletvezetési egység (SKU) egy alfanumerikus kód, amelyet a vállalkozások belső használatra használnak a készlet nyomon követésére. Kizárólagosak az egyes vállalatok számára, és segítenek a konkrét termékek kezelésében és azonosításában a készletvezetési rendszerükön belül. A cikkszámok tartalmazhatnak olyan információkat, mint a méret, a szín és más termékváltozatok.

Az univerzális termékkód (UPC) egy szabványosított, 12 számjegyű vonalkód, amelyet globálisan használnak az értékesítés és a leltár nyomon követésére, valamint a termékek azonosítására az értékesítés helyén. A gyártó azért hozta létre őket, hogy a termék a világon bárhol azonosítható legyen annak egyedi vonalkódjával.

Továbbiak olvasása