A készletgazdálkodás definíciója

A készletgazdálkodás az a folyamat, amelynek segítségével a vállalatok a termék életciklusának minden szakaszát felügyelik – a gyári nyersanyagoktól kezdve a raktárban tárolt késztermékeken át egészen az értékesítési helyeken készre csomagolt termékekig. Célja az ellátási lánc változékonyságának leküzdése, a kívánt ügyfélszolgálati színvonal elérése a lehető legalacsonyabb észszerű költségek mellett, valamint a kéznél levő pontosan megfelelő készletmennyiség fenntartása.

Mi az a készlet?

A készletgazdálkodás megértésének első lépése annak felismerése, hogy mi is az a készlet. A fogyasztók általában a készleteket késztermékeknek tekintik. A vállalatok számára azonban a készlet mindazt jelenti, amit pótolni kell. Ha a vállalat például levest gyárt, akkor a készletei között szerepelhet bármi, a paradicsomtól kezdve a konzervdobozokon át egészen a szállítóautók üzemanyagáig, amelyekkel a levest az élelmiszerboltokba szállítják.

Általánosságban négyféle készlettípus létezik:

1. Nyersanyagok és alkatrészek: minden olyan elem, amely a végén a késztermékbe kerül. A leves példájánál ez a recept minden egyes részéhez tartozó összes hozzávalót jelenti, beleértve a tésztába kevert lisztet és a levest ízesítő fűszereket is.

2. Folyamatban lévő munka (WIP): ahogy a neve is mutatja, ez az a készlet, amely az adott időpontban elkészítés és csomagolás alatt áll. A készletoptimalizálás alkalmazása ebben a szakaszban elősegíti a leginkább költség- és időhatékony folyamatok kialakítását.

3. Késztermékek: a gyártási folyamat végtermékei, amelyek készen állnak a viszonteladóknak történő elosztásra vagy a vevőknek történő kiszállításra. Ezek a termékek teljesen össze vannak szerelve, be vannak csomagolva, fel vannak címkézve és minőségi szempontból ellenőrizve vannak, így azonnal használatra készek.

4. Karbantartási, javítási és üzemeltetési kellékek (MRO): azok a segédanyagok, amelyekre a termékek gyártása és kiszállítása során szükség van, de amelyek nem képezik a végtermék részét. Egy gyártóüzemben ide tartoznak az olyan készleten tartott cikkek, mint a kenőanyagok, a szerszámok, a pótalkatrészek vagy a gépek karbantartásához használt tisztítószerek.

Bár ezek a leggyakoribb készlettípusok, egyes vállalatoknál a működésük sajátosságaitól függően ennél jóval több alkategória is létezhet.

Miért fontos a készletgazdálkodás?

Egyszerűen fogalmazva a készletgazdálkodás célja az, hogy egyensúlyt teremtsen a vállalat készletkínálata és a vevői kereslet között. Bár a készlet a vállalat egyik legnagyobb értéke lehet, ugyanakkor jelentős tehertételt is jelenthet. Ennek oka az, hogy a készletek pénzbe kerülnek, és megfelelő gazdálkodás nélkül egyensúlytalanná válhatnak, ami leköti a vállalat pénzforrásait a túl nagy készletekben, vagy a készlethiány miatti elmaradt értékesítések révén csökkenti a bevételt.

A hatékony készletgazdálkodás segít elkerülni a túl nagy készletek tartásával járó számos költséget és lehetséges kockázatot, például:

• Tárolás

• Megrongálódás vagy lopás

• Hulladék és fenntarthatósági kérdések

• Csökkenő kereslet/érték

• Adózási következmények

A hatékony készletgazdálkodás segít a vállalatoknak elkerülni az ellenkező probléma – azaz a készlethiány – következményeit is:

• Leállt gyártósorok

• Elmulasztott gyártási és szállítási időablakok

• Az ügyfélhűség, a jó hírnév és a piaci részesedés elvesztése

• Kisebb nyereség

Annak eldöntése azonban, hogy mit és mikor kell megrendelni, nem egyszerű feladat, függetlenül a vállalat méretétől. Ennek oka az, hogy a készletgazdálkodás összetett folyamat, amely magában foglalja a pénzügyek, az operatív tevékenységek, a költségvetés-készítés és tervezés, az ellátási lánc és a logisztika elemeit.

A készletgazdálkodás lépései

A készletgazdálkodás bonyolultsága a vállalkozás méretétől és jellegétől függően jelentősen eltérő lehet. Egy olyan kisvállalkozás például, amely csupán néhány terméket gyárt, vagy olyan termékeket állít elő, amelyekhez nem kell sok alkatrész vagy alapanyag, egyszerűbb folyamatokkal és kevésbé bonyolult menedzselendő ellátási lánccal bír. Másrészt egy olyan nagyvállalatra, amely sokféle vagy rendkívül összetett terméket gyárt, a sok egymásba ágyazódó folyamat és a többszintű ellátási lánc jellemző.

Mindazonáltal minden készletgazdálkodási folyamatnak van néhány közös alapvető lépése:

1. Tervezés és megrendelés: a megfelelő termékek, nyersanyagok vagy alkatrészek megfelelő időben történő megrendeléséhez rengeteg adatra van szükség. Ez a termék iránti kereslet felmérésével kezdődik a marketing- és értékesítési előrejelzések alapján, figyelembe véve a szezonális változásokat és a gazdasági tényezőket.

2. Szállítás: az áruk szállítása a vállalat telephelyére. A gyártók számára ez a nyersanyagok és alkatrészek átvételét jelenti. A nagykereskedők és kiskereskedők számára ez olyan késztermékeket átvételét jelenti, amelyeket eladhatnak a vásárlóknak.

3. Leltározás és raktározás: a készleteket általában egy raktárkezelő rendszerben rögzítik abból a célból, hogy a raktári azonosítók (stock-keeping unit, SKU) és az univerzális termékkódok (universal product code, UPC) segítségével könnyen nyomon lehessen követni őket. A raktárterület logikus elrendezése – például a termékek rendszer szerinti elhelyezése, valamint az egyes zónák és polcok jelölése – megkönnyíti a termékek válogatását, megtalálását és kezelését. A jól szervezett rendszer garantálja azt, hogy a régebbi árukészletet használják fel először, hogy azok ne törődjenek meg a polcokon, illetve ne romoljanak meg. A fejlett raktárkezelési megoldások képesek felmérni a rendelkezésre álló helyet, és azt is, hogyan lehet azt a leghatékonyabban kihasználni.

4. Eladás: amikor egy forgalmazó vagy végfelhasználó megrendelést ad le, elindul a teljesítési folyamat, amelynek során ellenőrzik a készlet rendelkezésre állását, összeválogatják a termékeket az SKU-k alapján, majd előkészítik a kiszállításra azokat. A csomagolási és szállítási folyamatok elengedhetetlenek a határidőben történő kézbesítéshez. A szállítási folyamat nyomon követése lehetővé teszi a megrendelések állapotának frissítését, ami növeli az ügyfelek elégedettségét.

5. Jelentéskészítés és ellenőrzés: a pontos nyilvántartás segítségével a készletek minden lépésnél nyomon követhetők – az áru beérkezésétől a raktározáson és a kezelésen át a kiszállításig. A rendszeres ellenőrzés – akár manuálisan, akár automatizált rendszerek, például vonalkód-leolvasók segítségével történik – lehetővé teszi azt, hogy a fizikai darabszámok megegyezzenek a nyilvántartásokkal, és segít az eltérések feltárásában.

6. Utánrendelés: a vállalkozások utánrendelési pontokat állíthatnak be, amelyek akkor indítják el az utánpótlást, amikor a készlet elér egy bizonyos mérőszámot: ilyen lehet például a készletszint, a forgási sebesség vagy a ciklusidő. A kereslet vagy az árucikk típusa alapján időszakos utánpótlási ütemterveket vagy feltöltő utánpótlási taktikákat alkalmazhatnak a készletszinteknek a kereslethez való igazítására.

A készletgazdálkodás típusai

A különböző vállalatok terméktípusai, keresleti szintjei és ellátási láncai összetettsége eltérő. Nincs egyetlen olyan készletgazdálkodási technika, amely minden vállalat számára, vagy akár egy adott vállalat készletének minden egyes tételére a legalkalmasabb lenne – valójában több, mint tucatnyi megközelítési mód létezik, és gyakran több módszert is kombinálnak egymással.

Mindazonáltal a készletgazdálkodás hat leggyakoribb módszere a következő:

• Szegmentálás: az áruk értéke és kritikussága alapján rangsorolják a készletgazdálkodási erőfeszítéseket.
  
  Az egyik leggyakrabban alkalmazott szegmentálási módszer az ABC-elemzés, amelyben:

  • Az „A” kategóriájú termékek általában olyan nagy értékű, kis mennyiségben készletezett áruk, amelyek a legnagyobb mértékben járulnak hozzá az árbevételhez, de szigorú ellenőrzést és gyakori felügyeletet igényelnek.
  • A „B” kategóriájú termékek értéke és ellenőrzési igénye is közepes.
  • A „C” kategóriájú termékek kis értékű, nagy mennyiségű áruk, amelyeknél minimális ellenőrzésre van szükség.

• Just-in-time (JIT) készletgazdálkodás: az árukat csak akkor rendelik meg, amikor szükség van rájuk. Ehhez a módszerhez a kereslet pontos előrejelzésére és megbízható beszállítói kapcsolatokra van szükség a pontos szállítás garantálása érdekében.

• Biztonsági készlet: a termékek tartalékmennyiségét tartja készenlétben a vészhelyzetekre, az ellátási lánc megszakadására vagy a kereslet váratlan megugrására. Ha a JIT a „just-in-time” (éppen időben) megközelítés, akkor a biztonsági készlet a „just-in-case” (éppen szükség esetén) megközelítés, bár ez megnöveli a raktározási költségeket.

• Gazdaságos rendelési mennyiség (Economic order quantity, EOQ): kiszámítja a leghatékonyabb rendelési mennyiséget olyan tényezők figyelembevételével, mint a kereslet ingadozása, a rendelési átfutási idő és a raktározási költségek.

• First-in, first-out (FIFO): először a régebbi készleteket értékesíti, mivel az eladott áruk beszerzési értéke (CoGS, ELÁBÉ) pontosan tükrözi az aktuális piaci árakat.

• Last-in, first-out (LIFO): először a legutóbb gyártott árukat értékesíti, azt feltételezve, hogy az árak emelkedése idején ezek gyártási költségei/ELÁBÉ-i nagyobbak lesznek, és így ez hozzájárul az adóköteles nyereség csökkentéséhez.

A készletgazdálkodás 8 üzleti előnye

Ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani a gyorsan változó vevői igényekkel, a vállalatoknak pontos képet kell kapniuk a készleteikről. Bár a készletgazdálkodás bevezetése időt, erőfeszítést és pénzügyi beruházást igényel a folyamatok és az infrastruktúra terén, ez elengedhetetlen az üzleti sikerhez.

Íme a készletgazdálkodás előtérbe helyezésének nyolc üzleti előnye:

1. Megnövekedett árbevétel: Ha a vállalatvezetés gondoskodik arról, hogy a megfelelő termékek a megfelelő időben és helyen álljanak rendelkezésre a vevők igényeinek gyors kielégítéséhez, az növelheti az eladásokat és az árbevételt.

2. Költségcsökkentés: a pontos nyomon követés és a kereslet-előrejelzés révén a felesleges készletek minimalizálása csökkenti a raktározással, a kezeléssel és az elavulással járó raktározási költségeket.

3. Jobb ügyfélszolgálat: ha a megfelelő termékek rendelkezésre állnak akkor, amikor a vevőknek szükségük van rájuk, az növeli az elégedettséget, a hűséget és a márka hírnevét.

4. Megnövekedett hatékonyság és termelékenység: az automatizált nyomonkövetési és irányítási eszközök alkalmazása jelentősen javítja a hatékonyságot, csökkenti a manuális hibák számát, és növeli a szervezet általános termelékenységét.

5. Szabadabb cash flow: a készletszintek elemzése javítja a cash flow menedzselését, mivel garantálja azt, hogy a forgótőke ne legyen lekötve a nem mozgó készletekben.

6. Előrejelzési pontosság: a hatékony készletgazdálkodási módszerek alkalmazása javítja a kereslet-előrejelzés pontosságát, így a vállalatok jobban látják előre a piaci trendeket, és hatékonyabban meg tudják tervezni a készletszinteket.

7. Kockázatcsökkentés: a készenlét az olyan kihívásokra, mint a szezonális ingadozások, az ellátási lánc megszakadásai és a piac hullámzása, csökkenti a kockázatokat, és fenntartja a működés stabilitását.

8. A hulladék mennyiségének csökkentése: az elavult, lejárt vagy megrongálódott termékek számának csökkentése csökkenti a hulladék mennyiségét, elősegíti a fenntarthatósági törekvéseket és növeli az általános jövedelmezőséget. Az olyan stratégiák alkalmazása, mint a FIFO, elősegíti a készletforgás optimalizálását.

Mit tud egy készletgazdálkodási rendszer?

A sok befolyásoló tényező miatt a készletgazdálkodás technológiai támogatás nélkül rendkívül megterhelő feladat lehet. Szerencsére a készletgazdálkodási rendszerek hosszú utat tettek meg a szerény kezdetektől, amikor még egyszerű táblázatokkal, kézzel követték nyomon a raktárakban lévő termékeket.

A mai készletgazdálkodási megoldások skálája a kis- és középvállalkozások számára készült önálló, szűk feladatot ellátó termékektől egészen az összes vállalati rendszerrel integrált, komplex vállalati SaaS-platformokig terjed:

• Könyvelés

• Értékesítés

• Kiszállítás

• Vállalati erőforrás-tervezés (ERP)

• Digitális ellátási lánc (DSC) eszközök

A legtöbb készletgazdálkodási technológia képes felügyelni az ellátást, valamint a raktárkészletek szintjét, elhelyezkedését és mozgását a raktárakon belül, illetve nyomon követni a termékek beérkezését, összeállítását, csomagolását és kiszállítását. A legjobb készletgazdálkodási rendszerek lehetővé teszik az automatizálást, a költségszámításokat és a valós idejű forgatókönyv-tervezést.

Egyes szállítók akár az egyedi vállalati igényekhez igazodó testreszabási lehetőségeket is kínálnak. Egy vendéglátóipari vállalat például bevezetheti a szavatossági idő nyomon követését és a riasztásokat ennek alapján, lehetővé téve a romlandó áruk megfelelő forgását és az élelmiszer-hulladékok minimalizálását. Egy kiskereskedő integrálhatja a valós idejű keresleti előrejelzést és az automatikus utánrendelési küszöbértékeket a szezonális termékek kezeléséhez a csúcsszezonban és az alacsony forgalmú időszakokban.

Készletgazdálkodási példák a különböző ágazatokban

A készletgazdálkodás nem egyetlen, mindenki számára egyformán alkalmazható módszer. Az egyes ágazatok és működési folyamatok finom eltéréseitől függően minden vállalatnak megvannak a maga problémás helyzetei és az azok megoldására szolgáló bevált gyakorlatai.

Íme néhány használati eset a készletgazdálkodásra a különböző ágazatokban:

• Kiskereskedelem: mind az online kiskereskedőknek, mind a hagyományos üzleteknek széles termékválasztékkal kell gazdálkodniuk, és meg kell birkózniuk a szezonális keresleti ingadozásokkal. Számos nagy forgalmú kiskereskedelmi vállalat bevezette a kifinomult e-kereskedelmi készletgazdálkodást, amely valós idejű adatelemzést alkalmaz a kereslet pontos előrejelzéséhez. Az olyan technológiák, mint az RFID-címkézés és az automatizált utánpótlási rendszerek, segítenek a készletszintek kezelésében, a készlethiányok csökkentésében és a vásárlói elégedettség növelésében.

• Gyártás: a gyáraknak egyensúlyt kell teremteniük a termelési igények kielégítéséhez szükséges elegendő nyersanyag-készletek fenntartása és a forgótőkét lekötő túl nagy készletek elkerülése között. Éppen ezért alkalmazza sok gyártó a JIT készletgazdálkodást.

• Étel és ital: az éttermeknek, kávézóknak és élelmiszer-kiskereskedőknek különleges kihívásokkal kell szembenézniük a készletgazdálkodás terén a termékeik romlandó jellege miatt. Számos ilyen intézmény olyan készletgazdálkodási szoftvert használ, amely valós időben nyomon követi az alapanyagok raktéri mennyiségeit, lejárati időit és a receptek költségét abból a célból, hogy optimalizálja a készletszinteket, és csökkentse az élelmiszer-pazarlást.

• Egészségügy: a kórházak, klinikák és gyógyszertárak a készletgazdálkodásra támaszkodnak annak érdekében, hogy garantálják a kritikus fontosságú gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelkezésre állását. Az automatizált készletnyilvántartási rendszerek segítségével az egészségügyi intézmények nyomon követhetik a fogyási sebességeket, figyelemmel kísérhetik a lejárati dátumokat, és hatékonyabbá tehetik a rendelési folyamatot, elkerülve a hiányokat.

Így válasszon Ön is készletgazdálkodási rendszert

Nem minden készletgazdálkodási rendszer bír ugyanazokkal a funkciókkal, és nem minden vállalat szembesül ugyanazokkal a készletkezelési kihívásokkal. Éppen ezért fontos, hogy a vállalatok még a megoldás megvásárlása előtt azonosítsák a készletgazdálkodás legfőbb problémás területeit.

Íme néhány kérdés, amit a vállalatoknak fel kell tenniük a szállítóknak, amikor a készletgazdálkodási rendszerükre alkalmas megoldásokat mérlegelik:

• Integráció: zökkenőmentesen integrálható-e a megoldás a meglévő infrastruktúrába, például a POS-rendszerekkel, az e-kereskedelmi platformokkal, az ERP-szoftverekkel és más lényeges alkalmazásokkal? Vagy drága, egyedi interfészekre van szükség?

• Jellemzők és funkciók: tartalmazza-e a megoldás az olyan alapvető funkciókat, mint a készletek nyomon követése, a vonalkód-beolvasás, az automatikus utánrendelési pontok, a kereslet-előrejelzés, a tételek és sorozatszámok nyomon követése, valamint a jelentéskészítés?

• Skálázhatóság: képes-e a megoldás kezelni a jelenlegi készletmennyiséget és -összetettséget, valamint alkalmazkodni a jövőbeli növekedéshez?

• Költség: vannak-e a feltüntetett ár mellett további költségek, például előfizetési díj, illetve bevezetési, integrációs vagy testreszabási díj?

• Vélemények és hírnév: elérhetők-e a megoldáshoz a meglévő ügyfelek véleményei és ajánlásai, amelyek alátámasztják a sikeres bevezetések eddigi eredményeit és a megbízható ügyféltámogatást?

• Támogatás és képzés: áll-e a megoldás mögött egy gyors reagálású ügyfélszolgálati csapat, valamint van-e olyan képzési/támogatási dokumentáció, amely elősegíti a zökkenőmentes bevezetést és a felhasználó általi elfogadást?

A készletgazdálkodás trendjei

A készletgazdálkodás már messzire jutott azoktól az időktől, amikor a boltosok ceruzával írták be a kézzel megszámolt készletállományt a poros pulti nyilvántartó könyvekbe. A mai vállalatok nemcsak digitálisan kezelik a készleteiket – gyakran több, földrajzilag elszórt telephelyen –, hanem a jövőben a készletgazdálkodás várhatóan még nagyobb mértékben támaszkodni fog a forradalmi átalakulást hozó technológiákra.

Íme néhány aktuális trend a készletgazdálkodás területén:

• Raktárautomatizálás és robotika: az Ipar 4.0 technológiák – köztük a mesterséges intelligencia (AI), a gépi tanulási algoritmusok és az IoT – alkalmazása mára széles körben elterjedt. Ezek a technológiák lehetővé teszik a fejlett raktárkezelő szoftverek használatát, amelyek fokozott automatizáltsággal csökkentik a hibalehetőségekkel járó kézi adatbevitelre való támaszkodást. A raktárakban egyre inkább bevezetik a robotikát abból a célból, hogy az automatizált válogatóberendezések, a drónok és a robotizált folyamatautomatizálás segítségével hatékonyabbá tegyék a készletgazdálkodást és a megrendelések teljesítésének folyamatait.

• Fejlett AI-funkciók: ahogyan egyre élesebbé válik a verseny a kiskereskedelmi és a gyártási szektorban, egyre elterjedtebbé válnak az olyan mesterséges intelligencián alapuló funkciók, mint például a kereslet-érzékelés. A mesterséges intelligencián alapuló készletgazdálkodási platformok a korábbi vásárlási adatokat és gazdasági mutatókat elemezve proaktív módon azonosítják a keresleti trendeket, és finomhangolják a készletezési stratégiákat.

• IoT és felhőalapú konnektivitás: az IoT és a felhőhöz kapcsolódó eszközök integrációja, valamint a felhőalapú készletnyilvántartási rendszerekre való áttérés fokozza a gyártási, termelési, raktározási és logisztikai folyamatok hatékonyságát. Ezek a technológiák lehetővé teszik a valós idejű frissítéseket és a zökkenőmentes hozzáférést a készletadatokhoz bármilyen vezeték nélküli eszközről, így a szervezet minden tagja számára mindig kéznél vannak a legfrissebb információk.

• Prediktív elemzés és blokklánc: a prediktív elemzés lehetőségei átalakítják a készletgazdálkodást, mivel előre jelzik az ellátási lánc lehetséges megszakadásait, és megjósolják a jövőbeli keresletet. Ezenkívül a blokklánc-technológia bevezetése növeli az ellátási lánc átláthatóságát azáltal, hogy minden tranzakcióról megváltoztathatatlan bejegyzést hoz létre a nyilvántartásban, erősítve ezzel a bizalmat, és csökkentve a kockázatokat.

• Sokcsatornás készletgazdálkodás: a többcsatornás készletgazdálkodás térnyerése lehetővé teszi a vállalatok számára azt, hogy hatékonyan kezeljék a készleteket több csatornán keresztül, kombinálva a távoli raktárakat a helyi fizikai üzletekkel a kellemes vásárlói élmény megteremtése érdekében. A vevők akár online is vásárolhatnak, majd a boltban vehetik át a terméket (BOPIS), vagy gyorsabb szállítást vehetnek igénybe a helyi raktárakból.

• 3D-nyomtatás igény szerint: a 3D-nyomtatási technológia alkalmazása az alkatrészek és termékek raktáron belüli, igény szerinti gyártásához mára megvalósítható megoldássá vált, amely csökkenti a szállítási költségeket és az átfutási időket, miközben lehetővé teszi a termékek személyre szabását.

• Szállító által kezelt készlet (VMI) / beszállító által kezelt készlet (SMI): a készletgazdálkodás együttműködésen alapuló megközelítését alkalmazó VMI/SMI rendszerben a szállítók/beszállítók aktívan részt vesznek a termékek nyomon követésében és pótlásában, csökkentve ezzel a vállalatok terheit, és a megosztott adatok és ismeretek révén javítva a készletgazdálkodás hatékonyságát.

• Visszafelé irányuló logisztika: a visszaküldési folyamat proaktív optimalizálása jelentősen befolyásolja a készletgazdálkodást, mivel csökkenti a költségeket, javítja a vevői elégedettséget, és a kevesebb termékvisszaküldés révén minimalizálja a környezeti hatást.

• A fenntarthatóság integrálása: a modern készletgazdálkodási platformok támogatják a fenntarthatósági törekvéseket, és a működés olyan javításait hozzák, amelyek elősegítik az újrahasznosítást, és csökkentik a hulladékok mennyiségét.

Tudjon meg többet a készletgazdálkodásról

Ne csak kezelje a készleteit – optimalizálja is azokat

Fedezze fel, hogyan segíti az SAP integrált üzleti tervezési megoldása a készletcélok kezelését az ellátási lánc egészében. Teremtsen optimális egyensúlyt a készletbefektetés, a kockázatkezelés és a vevők kiszolgálásának színvonala között.

További információk

Digitális gyártás a jövő intelligens gyáraiban

A gyártás és a technológiai innováció kéz a kézben járnak, de a növekedés elérése kihívást jelenthet a korlátozottabb erőforrásokkal rendelkező közepes méretű gyártók számára. Olvassa el ezt az oxfordi jelentést, amely tudományos kutatásokon alapuló betekintést nyújt abba, hogy a technológia és az adatintegráció hogyan segíti őket a nagyobb versenytársakkal folytatott versenyben.

További információk

GYIK

Mi az a készlet?

A fogyasztók általában a készleteket késztermékeknek tekintik. A vállalatok számára azonban a készlet mindazt jelenti, amit pótolni kell.

Mi a különbség a készlet és az árukészlet között?

Bár a „készlet” és az „árukészlet” kifejezéseket gyakran szinonimaként használják, a két szó jelentése a készletgazdálkodásban kissé eltér. Míg az árukészlet csak az eladásra váró késztermékeket jelenti, a készlet a vállalkozás összes raktáron levő tételére vonatkozik, beleértve a nyersanyagokat, a folyamatban lévő gyártás alkatrészeit és a késztermékeket is. Az árukészlet a készlet része, de fordítva ez nem szükségszerűen igaz.

Mi az a szállító által kezelt készlet (VMI) és a beszállító által kezelt készlet (SMI)?

Ezek ugyanazt jelentik. Ahelyett, hogy a vevő adná le a megrendeléseket, a szállító (beszállító) kíséri figyelemmel a készletszinteket, és a megállapodás szerinti kritériumok alapján ő hozza meg az utánpótlási döntéseket a vevő telephelyén. Ez az együttműködésen alapuló megközelítés hozzájárul a készletnyilvántartás pontosságának javításához, a készlethiányok csökkentéséhez és az ellátási lánc hatékonyságának növeléséhez.

Mi a különbség a készletgazdálkodás és a készletoptimalizálás között?

A készletgazdálkodás lényege az, hogy minden készlettel kapcsolatos tevékenységre magas termelékenységi és hatékonysági célokat kell kitűzni. A készletoptimalizálás a készletgazdálkodás egyik részterülete, amely kifejezetten a haszonkulcsokra és a veszteségek minimalizálására összpontosít. Magában foglalja a készletek stratégiai kezelését és ellenőrzését a hatékonyság maximalizálása, a költségek csökkentése és a vevői igények kielégítése érdekében.

Mi a különbség a készletgazdálkodás és a készletellenőrzés között?

A készletgazdálkodás a készletek átfogó stratégiai irányítása és optimalizálása a vevői igények kielégítése, a költségek minimalizálása, valamint a túl nagy készletek és a készlethiány elkerülése érdekében. A készletellenőrzés a készletszintek precíz nyomon követésével és pontosságával foglalkozik abból a célból, hogy meg lehessen előzni az eltéréseket, a veszteségeket és a lopásokat.

Mi a különbség az SKU és az UPC között?

A raktári azonosító (SKU) egy alfanumerikus kód, amelyet a vállalatok belső használatra alkalmaznak a készletek nyomon követésére. Ezek az egyes vállalatok saját belső kódjai, és segítenek a készletnyilvántartási rendszer használatakor az egyes termékek kezelésében és azonosításában. Az SKU-k tartalmazhatnak olyan információkat, mint a méret, a szín és egyéb termékváltozatok.

Az univerzális termékkód (UPC) olyan szabványosított, 12 számjegyből álló vonalkód, amelyet világszerte használnak az értékesítés és a készletek nyomon követésére, valamint a termékek azonosítására az értékesítési pontokon. Ezeket a gyártó hozza létre annak érdekében, hogy a terméket egyedi vonalkódja alapján a világ bármely pontján azonosítani lehessen.

Olvasson tovább